A Krisztus születése utáni 1080. esztendőben spanyolföld vigasztalan, háború sújtotta terület volt, amelynek felét keresztények, felét mórok lakták. Ekkortájt élt itt Rodrigo Diaz de Bivar, akinek nevét a történelem és a legenda úgy jegyezte fel: El Cid, az Úr. Valójában mindennapi ember volt ő, mégis a legnépszerűbb spanyol hős lett, aki nem tekintve a vallási különbségeket, e föld minden lakóját, keresztényeket és mórokat is felszólította, hogy szálljanak szembe a közös ellenséggel, mely a hazájukra tör. Az ellenség, amely dühödt elszántsággal vonta össze csapatait Afrika északi partjain, a Földközi-tenger irányából támadt az afrikai emírrel, Ben Yussuffal az élen. El Cid szembeszáll a veszéllyel, ám győzelmei ellenségeskedést szülnek saját táborában, így árulással vádolva, száműzetéssel is fenyegetve kell vezetnie seregét a spanyolhonra törők ellen.